A sötétben látó tündér: március 16

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: március 16. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 18., péntek

(Sz)árnyas próba

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy sötét szoba, sötét szobának Szomorú, Fehér Fala. Egy szép, szerdai napon, láss csodát, erdei élet vetült a Szomorú Falra. Nyuszi kószált, csiga kúszott, béka ugrált, kutya szaladt, bagoly figyelt, madár röpült, és számtalan fura szerzet, árnyalak csúszott-mászott, suhant rajta, de a Szomorú Fehér Falat, ez csöppet sem zavarta. A sok árnyalak addig csiklandozta, amíg elfeledkezett szomorúságáról, és örömében majd` kicsattant a fehérségtől.

Csakhogy telt-múlt az idő, leáldozott a Lámpa Fénye, megszűnt vele az összes árnyalak, és újra magára hagyta a Falat. De a Fal már nem szomorkodott. Azt remélte: egy szép napon fölsüt majd a Lámpa Fénye, visszajönnek a bolondos árnyalakok, és újra örömet hoznak életébe.

Feliratkozás: Megjegyzések (Atom)

A sötétben látó stáb

Sötétben Látó Tündér, 3000 éves – Balázs Éva

Asszony, Almácska, Sárkány stb. 7-999 éves – Benő Kinga

Hajnal, Szilvácska, Sárkány stb. 8-999 éves - Gecse Ramóna

Vakond Bácsi, Törpe, Sárkány stb. 99-999 éves - Bartha László Zsolt

Táltos, 777 éves - Korpos András

Málnácska, 10 éves - Balog Virág

Tökmag, 13 éves – Máthé Péter

Díszlet és jelmez – Csizmadia Imola e.h.

Zene – Veress Albert és Nagy Endre

Mozgás – Liviu Matei

Ügyelő – Szakács László

Súgó – Demeter Márta

A rendező munkatársai – Réman Orsolya e.h. és Sántha Júlia e.h.

Rendező – Patkó Éva

Kicsúszott a számon...

"Almalekvárom földbe döfve..." (Sárkány egyik feje)

„Málnácska tőlem elszökve, kezem kiakadva!” (Sárkány harmadik feje)

„Nem tudjátok, hogy lehet innen kijönni?” (Törpe a barlangból)

„Bárkit hozhatsz magaddal, csak tudjak kijönni a lukból!” (Vakond Bácsi)

„Liviut tedd ki a színpadról!” (Rendező az ügyelőnek)

„Itt van ez a kockacukor, kisebbet nem találtam.” (Vakond Bácsi)

„Gyere, fáradj el!” (Táltos Tökmagnak)

„Nagyon figyelj... jegyzetelj a pajzsodra!” (Vakond Bácsi Tökmagnak)

„Lekvárban, lekvárban... úgy visszhangzom.” (Vakond Bácsi)

„Ha szilveszter estéjén próbálnánk fél 9-kor, Éva akkor is tudna valami újat mondani, hogy mit csináljak.” (Tündér)

„Ki nyomta ki a szememet?” (Vakond Bácsi)

„Kicsit bajos ez a varázspálca, de szeretem.” (Vakond Bácsi)

„Itt van ez a kockacukor, ááú, itt van ez a szeg, beleléptem.” (Vakond Bácsi)

„Megszólalt a táltos. - Hol a Táltos? - Elment nadrágot cserélni”

„Fokozatosan meg kell dögöljünk.” (Sárkány második feje)

„ - Te vagy az első ember, aki egy jó szót szólt hozzám! - De ketten vagyunk! - Te ló vagy!” (Asszony Táltosnak)

„Egyszer szólalj meg normálisan a színpadon, mert még sosem csináltad.” (Táltos Törpének)

„Ha este nem jövök be, az azért van, mert fuszulyka levest eszek s hagymát.” (Tündér)

„Arról volt szó, hogy nem veszek mindent olyan komolyan.” (Tündér)

„Igen ám, de a földnek kapuját két arisztokrata farkas őrizte.”

„Ezt a lyukat meg kell nagyítani, me`ha nem, székrekedést kapok.” (Táltos)

„Milyen lelkesedés van benned... mint marhának a vágóhídon.” (Táltos)

„Aki a patakot a legszebben csobogtatja, az lesz a Felhő Csobogtató Tündér”. (Tündér)

„S téged nem kóstol meg senki?” (Táltos)

„Te miben vagy a legügyesebb? Nem tudod. Akkor te leszel a legjobban Unatkozó Tündér!” (Tündér)

„Ott kigyúl a fény, és én jól érzem magam.” (Tündér)

„Jól mondtam! Ember! Tudom a szöveget!” (Tündér)

„Jöttünk színháztűznézőbe.”(Táltos)

„Leszállt a királyfi a fájós fogával...” (Tündér)

„Te látod-e, amit én látok? Hát ne lásd!”(Tündér)

„Nem vagy normális Balázs Éva, de jól áll neked.” (Súgó)

„S ha én nem csinálom a sötétet, csinálja a világosító! Tanuljon is egy kicsit ő is, ne csak én! ” (Tündér)

„Még kell itt üljek a sötétben, Márta!" (Tündér)

„Búgjál, Éva!” (Rendező)

„Ki kell kapáljuk ma a szüneteket!” (Rendező)

„77 esztendő, 77. sziget, 7 nap 7 éjjel. Hát, mire ezt megcsinálom, 77 éves nem leszek.” (Tündér)

„Ott, ahol a kurta farkú visszafele folyt...” (Tündér)

„Számolom, mint Orsi az oldalszámokat.”(Tündér)

„–Hogy menjek? Mint a szél, mint a madár, vagy mint a gondolat? – Mint a gondolat! – Szinte gondoltam...” (Táltos)

„8 óra próba után már csak ez a négy-kéz-láb hiányzik.” (Tündér)

„Addig hiába megyünk a Fekete-tenger 77. szigetére, amíg ki nem fújom magam.” (Táltos)

„Annak a pócnak, a háromnak az egyikében van a...” (Vakond bácsi)

„Hát mit csinálok? Hát alakítok!” (Tündér)

„Azért jöttem ide, tudjátok, hogy szerepeljek, de nem engedik.” (Tündér)

„Én azt szeretném, hogy a plakáton az a rajz legyen rólam, amit Imola rajzolt. Ott olyan szép vagyok." (Tündér)

„Meg vagyok húzva, rendesen.” (Tündér)

„Ezt nem is próbáztuk. Csak elmondtam itt, nagy bögyösen.” (Tündér)

„De ha sötétben vagyunk, itt mind hiába repdesek.” (Tündér)

„Emlékeim élnek, míg meg nem halnak.” (Tündér)

„Úgy van! Mondjátok, me' ha nem, felásom a színpadot.” (Tündér)

„Milyen örömmel felejtettem el, hogy ez következik...” (Tündér)

„Én úgy beléd vagyokfeledkezve, hogy elfelejtek zenét tenni.” (Rendező)

„ - Megette a kockacukrot, és sokkal szebb és kövérebb lett! - Kövérebb lett? Ezt nem lehet kihúzni?” (Táltos)

„A rózsától idáig, ezt addig mondjuk, amíg olyan szaga nem lesz, mint a medvehagymának.” (Tündér)

„Kő profin kell csinálni, ez volt az instrukció.” (Tündér)

„Engem ne állíts meg, Márta, amikor alkotok, mert azonnal elfelejtem a szöveget!” (Tündér)

„Én bele kell készüljek idegből, lazán!” (Tündér)

„Életre kelt a vakond keze.” (Vakond bácsi)

„Olyan boldog vagyok, mindjárt elalszom”. (Vakond bácsi)

„Amíg ez a sztori eljut hozzád, Gyűrűk Ura legenda lesz belőle.” (Rendező)

„Húzd ki magad, Peti! Királyfi vagy!” (Rendező)

„Olyan büszke arra a lyukra, mint...” (Rendező)

„Ne simogasd azt az ajtót!” (Rendező)